A kivetéses adók esetében (építményadó, a magánszemély kommunális adója) adózónak az elmúlt években alkalmazott bevallás helyett adatbejelentést kell tennie, s az alapján történik az adókötelezettség határozattal való megállapítása.

Bevallást kizárólag önadózás vonatkozásában kell tenni (idegenforgalmi adó, talajterhelési díj), amikor adózó, vagy adófizetésre kötelezett állapítja meg az adó alapját, annak összegét, illetve a kedvezményeket, mentességeket.

Adatbejelentés (adóbevallás)

A tárgyi- és az alanyi adómentesség elhatárolása:

A tárgyi adómentesség azt jelenti, hogy akiket jogszabály ilyen mentességben részesít, rájuk nem terjed ki a jogszabály hatálya. Nekik ennek megfelelően - egy kivétellel - adatbejelentést, bevallást sem kell tenniük.

A Htv. alapján ilyen az állam, a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a költségvetési szerv, az állam által alapított vagyonkezelő alapítvány fenntartásában álló közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézmény, az egyházi jogi személy, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt., a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., az Államadósság Kezelő Központ Zrt., a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezet, valamint a helyi iparűzési adó vonatkozásában az MNB, az Országos Betétbiztosítási Alap és a Szanálási Alap.

A fent említett kivétel, mely esetben e szervezeteknek bevallást kell tenni, az idegenforgalmi adóra vonatkozik, mivel abban az esetben adóbeszedésre kötelezettként vannak jelen a jogviszonyban, vagyis a szállást igénybevevők által megfizetett adót – mint közvetítők – vallják be és fizetik meg.

A helyi adórendelet alapján a magánszemélynek nem kell építményadó adatbejelentést tennie a lakása (lakóháza) után, mert az kommunális adófizetési kötelezettség hatálya alá tartozik. (Ők magánszemély kommunális adójára vonatkozó adat-bejelentést tesznek.)

Akik alanyi adómentességben részesülnek (pl. közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők, lakásfenntartási támogatásban részesülők) csak az adó megfizetése alól mentesülnek, adatbejelentési kötelezettségük az Art. 141. § (5) bekezdése alapján fennáll; az adóhatóság a fizetendő adóról, az adófizetés módjáról és idejéről, továbbá - ha törvény előírja – az adóalapról, az adómentességről vagy adókedvezményről az adatbejelentés, bevallás adatai alapján határoz.

Így aki bevallási, adatbejelentési, változás-bejelentési kötelezettségét nem, hibásan vagy hiányosan teljesíti, az Art. 220-221. §-a alapján a hiánypótlásra felhívás kötelező alkalmazását követően tételesen meghatározott összegű, tehát a korábbi évek gyakorlatától eltérően nem mérlegelési jogkörben megállapított mulasztási bírsággal sújtható.

A feltételes alanyi adómentesség: valamennyi helyi adó alól mentes az egyesület, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíj-pénztár és – kizárólag a helyi iparűzési adó alól – a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság.

E mentesség abban az adóévben illeti meg az adóalanyt, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett.

Építmény-, illetve telekadó esetén még az is további feltétel, hogy a mentesség azon épület, épületrész, telek után jár, melyet az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként, vagy a magyar állam tulajdonában álló ingatlanon fennálló vagyoni értékű jog jogosítottjaként bejegyzett adóalany kizárólag a létesítő okiratban meghatározott alaptevékenysége, főtevékenysége kifejtésére használ. (E feltételek meglétéről adóalanynak az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig írásban kell nyilatkoznia, amely adatbejelentésnek minősül.)

A bejelentési, változás-bejelentési kötelezettség

Az Art. 18.§-a alapján az adózó az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adó esetén az adókötelezettség keletkezését, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül - erre rendszeresített nyomtatványon - jelenti be az önkormányzati adóhatósághoz.

Ehhez hasonló szabályozás szerepel az Art. 2. melléklet II./A/4. pontjában, amely az adókötelezettség keletkezésére vonatkozó bejelentést kiegészíti a változás bejelentési kötelezettséggel. Az adózónak az építményadóról, (a telekadóról), a magánszemély kommunális adójáról az adókötelezettség keletkezését, illetve változását követő 15 napon belül kell adatbejelentést teljesíteni. Újabb adatbejelentést mindaddig nem kell benyújtani, amíg adózó körülményeiben, vagy az adó tárgyában nem következik be adókötelezettséget érintő változás.

Adózónak minden olyan adatot, tényt vagy egyéb körülményt be kell jelentenie, amely az adófizetési kötelezettségével kapcsolatban van, vagyis azt módosítja, megszünteti. A gépjárműadó esetében a központi nyilvántartásból történő adatszolgáltatás miatt az adásvétel tényét a járási/kerületi Kormányhivatalban (Okmányirodában) kell bejelenteni, s az adóztatáshoz szükséges adatokat a Közlekedési Hatóság e nyilvántartás adatai alapján közli az adóhatósággal. Ezen kívül viszont be kell jelenteni minden olyan egyéb, gépjárműadóra vonatkozó körülményt, amely befolyásolja az adófizetési kötelezettséget, mint pl. adómentességre, adókedvezményre való jogosultság, gépjármű eltulajdonítás. (Erre szolgáló nyomtatvány a honlapon megtalálható.)

A többi adónem tekintetében más hatóságot adatszolgáltatási kötelezettség nem terhel. Ebből következik, hogy ingatlan adásvétele, valamint minden más, építmény adóztatásra kiható jogi tény esetén (pl. haszonélvezeti jog) nem elegendő azt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni, hanem adózónak egyben kötelessége bejelenteni az adóhatóságnak; pl. adásvételi szerződés megküldésével vagy változás-bejelentési nyomtatvány benyújtásával, mely letölthető az Önkormányzat honlapjáról.

A hatósági (adókivetési) eljárás lefolytatása:

Az önkormányzati adóhatóság az adatbejelentés adatai alapján (amelyet adózó, vagy az adó megfizetésére kötelezett személy nyújt be) kivetéssel állapítja meg a fizetendő adót, az adófizetés módját, idejét, az adómentességet illetve az adókedvezményt az alábbi adónemek tekintetében:

- az építményadó,

- a magánszemély kommunális adója,

- a gépjárműadó.

Az adat-bejelentési nyomtatványok azonban néhány esetben hiányosak (pl. nincs feltüntetve az adótárgy alapterülete, vagy megszerzésének időpontja) vagy valótlan adatot tartalmaznak (pl. adózó 60 m² alapterületű lakást jelent be, miközben az ingatlan-nyilvántartásban ennél nagyobb alapterületet szerepel).

Art. 141. § (6)-(7) bekezdései alapján: ha az adózó adatbejelentése, bejelentése, bevallása hiányos, valótlan vagy téves adatokat tartalmaz,

a) az adóhatóság legfeljebb tizenöt napos határidő tűzésével az adózót hiánypótlásra hívja fel és a hiánypótlásra figyelemmel állapítja meg az adót, vagy

b) helyi adó esetében a (7) bekezdésben foglaltak szerint jár el, mely alapján az adóhatóság az adót a közhiteles nyilvántartások (pl. ingatlan-nyilvántartás), vagy az építésügyi hatóság adatszolgáltatásából tudomására jutó adatok alapulvételével is megállapíthatja, amennyiben az adatok alapján a tényállás tisztázott.

A b) pont alapján történt adókivetés a továbbiakban sem mentesíti adózót az adat-bejelentési kötelezettsége alól. Amennyiben ezt nem teljesíti, az Art. 221. §-a alapján mulasztási bírság kiszabásának van helye.

Ha a bevallás alapján megtörtént az adókivetés, adózónak biztosított a jog, hogy adatbejelentését az adó-megállapításhoz való jog elévüléséig módosítsa.

Az adóhatóság ezt adóellenőrzés útján teheti meg, szintén az adó-megállapításához való jog elévüléséig, amennyiben adózó adat-bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, vagy adóhatóság az adatbejelentés adataitól eltérő tényállást állapít meg. (Öt éves elévülési szabály: pl. 2020-ban a 2015. adóév még ellenőrizhető, de a 2014. évi, illetve az azt megelőző időszak már nem.)