Adó- és értékbizonyítvány kiállítására irányuló eljárás
Az adó- és értékbizonyítvány egy hatósági bizonyítvány, amit az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője állít ki adóhatósági hatáskörében. Tartalmazza:
- - az ingatlan és az ingatlanszerzők (tulajdonosok) adatait,
- - az érték megállapításánál figyelembe vett tényezőket, továbbá
- - az ingatlannak az adott időpontban fennálló forgalmi értékét.
Az ingatlan értékbecslése a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által rendelkezésünkre bocsátott piaci összehasonlító értékadatok, valamint a helyi adóhatóság rendelkezésére álló egyéb adatok alapján készül el. Amennyiben helyszíni szemle tartása indokolt, arról minden esetben az érdekelt felek értesítésére kerül sor.
A hatósági bizonyítvány kiállítása során az értékelést végző figyelembe veszi az ingatlan fekvését, megközelíthetőségét, közművesítettségét, az épület korát, állapotát, nagyságát.
Az adó- és értékbizonyítvány kiállítása után az értékelő az eredeti példányt a kiállítást kérő szervnek vagy személynek megküldi, illetve átadja.
A hatósági bizonyítvány átadásával, illetve kézbesítésével fejeződik be az eljárás.
Az eljárás lefolytatása
- A jegyző külön jogszabály rendelkezése alapján, ügyfél kérelmére illetve
- hatóság megkeresésére kiállítja, illetőleg megküldi az adó- és értékbizonyítványt.
Külön jogszabályi rendelkezések – többek között – az alábbiak:
- a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény. 140. § (1) bekezdése,
- a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 26. § (1) bekezdése,
- a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 153. § (1) bekezdés b) pont, 78. § (1) bekezdés ac) pont;
- a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 21/A. § (9) bekezdés b) pontja,
- a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény vagyonvizsgálathoz kapcsolódó része
- a cégnyilvántartásról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 117. § (7) bekezdésére tekintettel.
- - ügyfél által benyújtott kérelem, illetve
- - külön jogszabályban szabályozottak szerint, társhatóság megkeresése alapján kerül sor.
Az adóhatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben (a továbbiakban: Eüsztv.) meghatározott elektronikus úton (a továbbiakban együtt: írásban) vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (a továbbiakban együtt: szóban) tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel.
Az önkormányzattal, mint elektronikus ügyintézést biztosító szervvel
- a) a gazdálkodó szervezet a cégkapun,
- b) egyéni vállalkozó a KÜNY tárhelye útján tart kapcsolatot.
Az elektronikus ügyintézésre nem kötelezettek továbbra is jogosultak a hagyományos, papír alapon történő kapcsolattartásra, de amennyiben rendelkeznek megfelelő tárhellyel és azonosítási szolgáltatással, ezt - választásuk szerint - elektronikus úton is megtehetik.
Adózó részéről az elektronikus kapcsolattartás igénybevétele az alábbi módokon történhet:
- a) Az ASP szakrendszer elektronikus ügyintézési felületén keresztül, vagy
- b) elektronikus űrlappal nem támogatott ügytípusok esetén az általános célú kérelem űrlap, más néven e-papír szolgáltatás igénybevételével, egy szabad szöveges beadvány előterjesztésével, amelyhez csatolmányként egyéb iratok, igazolások mellékelhetők. (Értelemszerűen az e-papír szolgáltatás csak másodlagos, akkor alkalmazható, ha az ASP ELÜGY felületen nem található a kérelem előterjesztéséhez szükséges nyomtatvány.)
Ügyfélfogadás: 1023 Budapest, Margit u. 2-4.
| Adóügyi Igazgatóság ügyfélfogadási rendje | |
| Hétfő | 8:00 – 18:00 |
| Kedd | 8:00 – 16:00 |
| Szerda | 8:00 – 16:30 |
| Csütörtök | 8:00 – 16:00 |
| Péntek | 8:00 – 12:00 |
- Kérelem (tartalmazza a kérelmező nevét, személyes adatait, lakcímét, levelezési címét, elérhetőségét, az ingatlan adatait, a kérelem célját), amely megtalálható a nyomtatványok menüpont alatt,
- nem személyes eljárás esetén meghatalmazás,
- amennyiben az eljárás nem illetékmentes, a 4 000 forint illeték befizetését igazoló csekk feladóvevénye, vagy az átutalás teljesítéséről szóló igazolás,
amennyiben van, az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés másolata (pl. adásvétel, ajándékozás, csere,)
Általános esetben a kérelemre történő eljárás megindításakor ingatlanonként 4 000 forint illetéket kell fizetni, melyet Budapest II. Kerületi Önkormányzat 12001008-00113718-00100006 számú illeték-beszedési számla javára kell megfizetni vagy átutalni.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 33. § (2) bekezdés 2., 4., valamint 6.-7. pontjai alapján tárgyi illetékmentes - többek között - a bírósági végrehajtási eljárással, a gyámhatósági, valamint a hagyatéki eljárással kapcsolatosan kiállított adó- és értékbizonyítvány.
Nyolc nap, amelybe nem számít be a hiánypótlásra és a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő.
Kizárólag hagyatéki eljárással összefüggésben kiállított adó- és értékbizonyítvánnyal összefüggésben, a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (Hetv.) 26. § (1a) rendelkezése alapján:
„(1a) Az adó- és értékbizonyítvány tartalmát a jegyző a hagyatéki leltár felvétele során közli az öröklésben érdekeltekkel, akik az adó- és értékbizonyítványban foglaltakkal szemben az Ákr.-ben foglaltak szerint fellebbezéssel élhetnek. A jegyző a hagyatéki leltárt csak a fellebbezési határidő lejárta után, ha pedig az adó és értékbizonyítvány ellen fellebbezéssel éltek, akkor a fellebbezés elbírálása után küldi meg a közjegyzőnek.”
Ákr.: az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény.
Fellebbezni csak a megtámadott döntésre vonatkozóan, tartalmilag azzal közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet. A fellebbezést indokolni kell. A fellebbezésben csak olyan új tényre lehet hivatkozni, amelyről az elsőfokú eljárásban az ügyfélnek nem volt tudomása, vagy arra önhibáján kívül eső ok miatt nem hivatkozott.
- az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény
- az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény
- a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény
- a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet
- a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény
- az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény
Adózó jogosult:
- adózásra vonatkozó iratok megismerésére (iratbetekintés);
- ellenőrzési cselekményeknél, helyszíni szemlénél jelen lenni;
- elektronikus úton történő kapcsolattartásra;
- igazolási kérelem előterjesztésére;
- eljárás során nyilatkozatot tenni, vagy a nyilatkozattételt megtagadni;
- megfelelő képviseletről gondoskodni;
- kézbesítési vélelem megdöntése iránt kérelmet előterjeszteni;
- fellebbezési és felügyeleti intézkedés iránti kérelmet előterjeszteni;
Adózó köteles:
- az adó megállapítása, megfizetése érdekében adatbejelentésre, nyilatkozattételre, önadózás esetén adó-megállapításra, bevallásra, adatszolgáltatásra;
- adókötelezettségét érintő változásról annak bekövetkeztétől számított 15 napon belül az előírt nyomtatványon változás-bejelentést tenni;
- ellenőrzés során az adóhatósággal együttműködni, az ellenőrzés feltételeit a helyszíni ellenőrzés alkalmával biztosítani;
- adókedvezmény vagy adómentesség igénybevétele esetén azt okirattal, vagy más megfelelő módon bizonyítani;
elektronikus kapcsolattartásra kötelezett adózó az e-ügyintézésre;
Címlap
