Fizetési könnyítésre és/vagy adómérséklésre irányuló eljárás
Alapvető eljárási szabályok:
A) Fizetési könnyítés (fizetési halasztás és részletfizetés)
Engedélyezésének általános feltételei (magánszemély, illetve nem magánszemély esetén):
- fizetési nehézség kialakulása kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható; pl.: a fizetési nehézség előre nem látható körülmény miatt alakult ki, mely következtében indokolt kiadások keletkeztek. Ilyen lehet pl. lakásban, irodában tűzeset, vagyon elleni bűncselekmények,
- fizetési nehézség átmeneti jellegű, vagyis az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető; pl. korábbi évek adóit, vagy részletfizetés esetén a részleteket határidőre teljesítette.
Magánszemélyek esetében a fizetési nehézség felróhatóságának vizsgálata nélkül is engedélyezhető fizetési könnyítés, ha kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire tekintettel súlyos megterhelést jelent. (Ez pl. vagyon- vagy jövedelemigazolásokkal, egészségügyi kiadásokkal igazolható.)
Magánszemély vagy egyéni vállalkozó esetén fizetési könnyítés a felróhatóság vizsgálata nélkül szintén engedélyezhető, ha pénzügyi intézménnyel szemben hitelszerződés alapján fennálló kötelezettségei törlesztő-részleteinek megemelkedése vagy ezzel érintett hitelszerződés felmondása aránytalanul súlyos megterhelést jelent, továbbá az adósságrendezési eljárás során.
Az eljárás során késedelmi pótlékot kell felszámítani, melynek időtartama attól függ, hogy a kérelemnek helyt adó, vagy elutasító döntés születik. A pótlék kiszabása kivételes méltánylást érdemlő esetben mellőzhető. Fontos szabály, s adózó figyelmét a határozatban fel kell hívni arra, hogy amennyiben a feltételeket, vagy a meghatározott részleteket nem, vagy nem megfelelően teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás járulékaival együtt egy összegben válik esedékessé.
Automatikus részletfizetési kedvezmény: Legfeljebb 500 000 forint összegű adótartozás esetén a természetes személy adózó - ideértve a vállalkozási tevékenységet folytató, ÁFA fizetésre kötelezett természetes személyt is - kérelmére évente egy alkalommal legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetés engedélyezhető - a feljebb írott általános feltételek vizsgálata nélkül is.
B) Adómérséklés
Az adómérséklés lényegét tekintve jelentősen eltér a fizetési könnyítéstől, mivel ez esetben adóhatóság az adó (bírság vagy pótlék) tartozást mérsékeli vagy elengedi. Jellegét tekintve heterogénebb az adókönnyítésnél, mert eltérő szabály vonatkozik arra, hogy:
- természetes személyre vagy más adózóra, illetve
- adó-, bírság vagy pótléktartozás mérséklésére vagy elengedésére vonatkozik.
Természetes személy kérelme alapján mind az adó, mind a bírság vagy pótléktartozás mérsékelhető vagy elengedhető, ha annak megfizetése az adózó és a vele együttélő közeli hozzátartozóknak a megélhetését súlyosan veszélyezteti.
Itt tehát a megélhetés súlyos veszélyeztetettsége vizsgálandó oly módon, hogy adós és a vele együtt élő hozzátartozók vagyoni és jövedelmi viszonyait együttesen kell figyelembe venni.
Ilyenkor a tényállás tisztázása érdekében a helyszínen környezettanulmány felvételére kerül sor, vagy adatlapot küldünk ki a kitöltésre vonatkozó határidő kitűzésével hiánypótlási végzésben. (Kivéve, ha adózó az adatlapot a kérelem mellékleteként már megküldte.) A jegyzőkönyv/adatlap tartalmazza adózó, illetve a hozzátartozói jövedelmét, valamint a havi rendszerességgel ismétlődő kiadásait (rezsi, gyógyszer, hiteltörlesztés, stb.). Tartalmazza továbbá a tulajdonukban lévő nagyobb értékű ingóságokat, ingatlanokat, vagyoni értékű jogokat, a lakások felszereltségét, berendezettségét.
A jövedelmi helyzet pl. a NAV által kiadott jövedelemigazolással, nyugdíjszelvénnyel, illetve egyéb, járandóságot megállapító határozattal igazolható.
Az adóhatóság a mérséklést az adótartozás egy részének a megfizetéséhez kötheti.
A vállalkozási tevékenységet folytató természetes személy, jogi személy vagy egyéb szervezet esetén az adómérséklésre sokkal szigorúbb szabályok vonatkoznak.
Itt kizárólag pótlék- és bírságtartozás mérsékelhető (engedhető el), s az is csak kivételes méltányosságból, különösen, ha annak megfizetése a gazdálkodási tevékenységet ellehetetlenítené.
Ez esetben a hangsúly azon van, hogy amennyiben a racionális gazdálkodás a bírság és pótlék mérséklésével vagy törlésével helyreállítható, akkor ez a fajta méltányosság gyakorolható. (Pl. felszámolás alatt álló gazdasági társaság esetén ez nem járható út, mert ott a gazdálkodási tevékenység már ellehetetlenült.)
Az adóhatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben (a továbbiakban: Eüsztv.) meghatározott elektronikus úton (a továbbiakban együtt: írásban) vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (a továbbiakban együtt: szóban) tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel.
Az önkormányzattal, mint elektronikus ügyintézést biztosító szervvel
a) a gazdálkodó szervezet a cégkapun,
b) egyéni vállalkozó a KÜNY tárhelye útján tart kapcsolatot.
Az elektronikus ügyintézésre nem kötelezettek továbbra is jogosultak a hagyományos, papír alapon történő kapcsolattartásra, de amennyiben rendelkeznek megfelelő tárhellyel és azonosítási szolgáltatással, ezt - választásuk szerint - elektronikus úton is megtehetik.
Adózó részéről az elektronikus kapcsolattartás igénybevétele az alábbi módokon történhet:
a) Az ASP szakrendszer elektronikus ügyintézési felületén keresztül, vagy
b) elektronikus űrlappal nem támogatott ügytípusok esetén az általános célú kérelem űrlap, más néven e-papír szolgáltatás igénybevételével, egy szabad szöveges beadvány előterjesztésével, amelyhez csatolmányként egyéb iratok, igazolások mellékelhetők. (Értelemszerűen az e-papír szolgáltatás csak másodlagos, akkor alkalmazható, ha az ASP ELÜGY felületen nem található a kérelem előterjesztéséhez szükséges nyomtatvány.)
Ügyfélfogadás: 1023 Budapest, Margit u. 2-4.
| Adóügyi Igazgatóság ügyfélfogadási rendje | |
| Hétfő | 8:00 – 18:00 |
| Kedd | 8:00 – 16:00 |
| Szerda | 8:00 – 16:30 |
| Csütörtök | 8:00 – 16:00 |
| Péntek | 8:00 – 12:00 |
Ezen eljárások lefolytatására adózó, vagy az adó megfizetésére kötelezett személy által benyújtott kérelem alapján van lehetőség. Adóhatóság az eljárás során kötve van a kérelemben írottakhoz (kérelemhez kötöttség elve), vagyis csak olyan adónem vonatkozásában és csak olyan mértékben dönthet, melyet adózó kérelmezett.
Mellékletként csatolni kell:
- adómérséklésre irányuló adatlapot, (megtalálható a honlapon a nyomtatványok között)
- kérelem benyújtását megelőző három hónap banki kivonatát,
- a NAV által kiadott megelőző évi jövedelemigazolást; nyugdíjasok esetén a megelőző három havi nyugdíjszelvény másolatát vagy bankszámla-kivonatát vagy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által kiadott igazolás másolatát.
A fizetési könnyítési és adómérséklési eljárás illetékmentes. (2021. január 1-től a gazdálkodó szervezetnek sem kell 10 000 forint illetéket fizetnie csakúgy, mint a magánszemélynek és az egyéni vállalkozónak.)
A kérelem megérkezését követő naptól számított harminc napon belül kell teljesíteni, amelybe nem számít bele a hiánypótlásra és a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő.
A jogorvoslathoz való jog az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (Air) VI. fejezetében szabályozottak szerint biztosított.
Fellebbezés esetén csatolni kell a fellebbezést alátámasztó bizonyítékokat, valamint a fellebbezőt illetékfizetési kötelezettség terheli.
- 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről (198-201. §)
- 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről (29. §)
Adómérséklésre irányuló kérelem adatlap
Adatkezelési tájékoztató a „Adómentesség igénybevétele” - ügyhöz kapcsolódó adatkezeléshez
Adatkezelési tájékoztató a „Automatikus részletfizetési kérelem” - ügyhöz kapcsolódó adatkezeléshez
Adatkezelési tájékoztató a „Kérelem adófelfüggesztésre” - ügyhöz kapcsolódó adatkezeléshez
Adatkezelési tájékoztató a „Méltányossági kérelem” - ügyhöz kapcsolódó adatkezeléshez
Adózó jogosult:
- adózásra vonatkozó iratok megismerésére (iratbetekintés);
- ellenőrzési cselekményeknél, helyszíni szemlénél jelen lenni;
- elektronikus úton történő kapcsolattartásra;
- igazolási kérelem előterjesztésére;
- eljárás során nyilatkozatot tenni, vagy a nyilatkozattételt megtagadni;
- megfelelő képviseletről gondoskodni;
- kézbesítési vélelem megdöntése iránt kérelmet előterjeszteni;
- fellebbezési és felügyeleti intézkedés iránti kérelmet előterjeszteni;
Adózó köteles:
- az adó megállapítása, megfizetése érdekében adatbejelentésre, nyilatkozattételre, önadózás esetén adó-megállapításra, bevallásra, adatszolgáltatásra;
- adókötelezettségét érintő változásról annak bekövetkeztétől számított 15 napon belül az előírt nyomtatványon változás-bejelentést tenni;
- ellenőrzés során az adóhatósággal együttműködni, az ellenőrzés feltételeit a helyszíni ellenőrzés alkalmával biztosítani;
- adókedvezmény vagy adómentesség igénybevétele esetén azt okirattal, vagy más megfelelő módon bizonyítani;
elektronikus kapcsolattartásra kötelezett adózó az e-ügyintézésre;
Címlap
