A túlfizetés más számlára történő át-, illetve visszautalására irányuló eljárás
Túlfizetés keletkezik, ha adózó számláján adófizetési kötelezettségét meghaladó összeg áll rendelkezésre. Ebben az esetben adózó kérelmére a túlfizetés összegét az általa megjelölt adónemre, fizetési kötelezettségre kell elszámolni.
Ha adózónak nincs tartozása és bevallási kötelezettségeinek is eleget tett, rendelkezhet (erre rendszeresített nyomtatvány kitöltésével) a fennmaradó összeg visszatérítéséről.
Rendelkezés hiányában a túlfizetést a később esedékes adó kiegyenlítésére kell elszámolni.
A túlfizetés csak akkor téríthető vissza, ha adózónak nincs nyilvántartott adók módjára behajtandó köztartozása.
Az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, de téves adószámlára fizetett adót, vagy egyéb fizetési kötelezettséget teljesítettnek kell tekinteni.
Az adóhatóság számlájára tévesen befizetett összeg visszafizetését a befizető a túlfizetésre vonatkozó szabályok szerint igényelheti.
Az adóhatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben (a továbbiakban: Eüsztv.) meghatározott elektronikus úton (a továbbiakban együtt: írásban) vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (a továbbiakban együtt: szóban) tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel.
Az önkormányzattal, mint elektronikus ügyintézést biztosító szervvel
a) a gazdálkodó szervezet a cégkapun,
b) egyéni vállalkozó a KÜNY tárhelye útján tart kapcsolatot.
Az elektronikus ügyintézésre nem kötelezettek továbbra is jogosultak a hagyományos, papír alapon történő kapcsolattartásra, de amennyiben rendelkeznek megfelelő tárhellyel és azonosítási szolgáltatással, ezt - választásuk szerint - elektronikus úton is megtehetik.
Adózó részéről az elektronikus kapcsolattartás igénybevétele az alábbi módokon történhet:
a) Az ASP szakrendszer elektronikus ügyintézési felületén keresztül, vagy
b) elektronikus űrlappal nem támogatott ügytípusok esetén az általános célú kérelem űrlap, más néven e-papír szolgáltatás igénybevételével, egy szabad szöveges beadvány előterjesztésével, amelyhez csatolmányként egyéb iratok, igazolások mellékelhetők. (Értelemszerűen az e-papír szolgáltatás csak másodlagos, akkor alkalmazható, ha az ASP ELÜGY felületen nem található a kérelem előterjesztéséhez szükséges nyomtatvány.)
Ügyfélfogadás: 1023. Budapest, Margit u. 2-4.
| Adóügyi Igazgatóság ügyfélfogadási rendje | |
| Hétfő | 8:00 – 18:00 |
| Kedd | 8:00 – 16:00 |
| Szerda | 8:00 – 16:30 |
| Csütörtök | 8:00 – 16:00 |
| Péntek | 8:00 – 12:00 |
Ezen eljárás lefolytatására adózó, vagy az adó megfizetésére kötelezett személy által benyújtott kérelem alapján van lehetőség.
A kérelem kizárólag a a lentebb letölthető nyomtatvány kitöltésével nyújtható be.
Mellékletként csatolni kell:
meghatalmazást (amennyiben nem adózó jár el személyesen)
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 1-2. mellékletei alapján az eljárás illetékmentes.
A kérelem megérkezését követő naptól számított harminc napon belül kell teljesíteni, amelybe nem számít bele a hiánypótlásra és a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő.
A nyilvántartás vezetésével kapcsolatos eljárásban – ideértve a kiutalási és átvezetési kérelem elbírálását is – az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (Air) 72. §-a alapján csak abban az esetben kell határozatot hozni, ha adóhatóság adózó kérelmét nem teljesíti. Ez utóbbi esetben a jogorvoslathoz való jog VI. fejezetében szabályozottak szerint biztosított.
Fellebbezés esetén csatolni kell a fellebbezést alátámasztó bizonyítékokat, valamint a fellebbezőt illetékfizetési kötelezettség terheli.
- - az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény
- - az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény
- - az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény
- - az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény
Adózó jogosult:
- adózásra vonatkozó iratok megismerésére (iratbetekintés);
- ellenőrzési cselekményeknél, helyszíni szemlénél jelen lenni;
- elektronikus úton történő kapcsolattartásra;
- igazolási kérelem előterjesztésére;
- eljárás során nyilatkozatot tenni, vagy a nyilatkozattételt megtagadni;
- megfelelő képviseletről gondoskodni;
- kézbesítési vélelem megdöntése iránt kérelmet előterjeszteni;
- fellebbezési és felügyeleti intézkedés iránti kérelmet előterjeszteni;
Adózó köteles:
- az adó megállapítása, megfizetése érdekében adatbejelentésre, nyilatkozattételre, önadózás esetén adó-megállapításra, bevallásra, adatszolgáltatásra;
- adókötelezettségét érintő változásról annak bekövetkeztétől számított 15 napon belül az előírt nyomtatványon változás-bejelentést tenni;
- ellenőrzés során az adóhatósággal együttműködni, az ellenőrzés feltételeit a helyszíni ellenőrzés alkalmával biztosítani;
- adókedvezmény vagy adómentesség igénybevétele esetén azt okirattal, vagy más megfelelő módon bizonyítani;
elektronikus kapcsolattartásra kötelezett adózó az e-ügyintézésre
Címlap
