Külföldön történt anyakönyvi események magyarországi anyakönyvezése

Ki jogosult az eljárásra

A magyarországi anyakönyvezést az érintett vagy némely esetben annak meghatalmazottja bármely polgármesteri hivatal anyakönyvvezetőjénél, külföldön élő magyar állampolgár a magyar külképviselet konzulátusán is kérheti.

Kérelem benyújtása (helye, ideje, módja)

Személyesen.

Ügyintézés helye:1024 Budapest, Mechwart liget 1.

Ügyfélfogadás:

hétfő: 13.30 – 18.00 csak előre egyeztetett időpontban

kedd: 8.00 – 12.00 csak előre egyeztetett időpontban

szerda: 8.00 – 16.30 csak előre egyeztetett időpontban

csütörtök: 8.00 – 12.00 csak előre egyeztetett időpontban

péntek: nincs ügyfélfogadás

Kérelemhez csatolandó dokumentumok

A külföldi okiratok fordítása nem szükséges, ha azt angol, francia vagy német nyelven állították ki.

A magyarországi anyakönyvezésnél minden esetben hitelt érdemlően kell igazolni az érintett személy fennálló magyar állampolgárságát (érvényes személyazonosító igazolvány, érvényes magyar útlevél, illetve ezek hiányában egy évnél nem régebben kiállított állampolgársági bizonyítvány). Amennyiben ezen iratok valamelyikével nem rendelkezik, az eljárás az állampolgárság vizsgálatának idejével meghosszabbodik.

A születés magyarországi anyakönyvezése Nagykorú személy saját maga kérheti, 18 év alatti gyermek esetében szülei járhatnak el, illetve az eljárást meghatalmazott is kezdeményezheti.

1. Az anyakönyvezéshez szükséges:
   1. Születési anyakönyvi kivonat - amely tartalmazza a gyermek születésére és a szülőkre vonatkozó adatokat - és annak hiteles fordítása (OFFI Budapest, VI. Bajza u. 52), valamint apostille vagy felülhitelesítés - hacsak az ügyfajtára vonatkozó jogszabályból, nemzetközi szerződésből, illetve viszonossági gyakorlatból más nem következik
2. Szülők házassági anyakönyvi kivonata vagy apai elismerő nyilatkozat, és annak hiteles fordítása (OFFI), apai elismerő nyilatkozat esetén a magyar fél születési anyakönyvi kivonata
3. A szülők nyilatkozata a gyermek születési családi nevéről, ha a feleség nem vette fel a férj nevét, vagy kettős családi névként vette fel azt, és a házassági kivonat nem tartalmaz a gyermek születési családi nevéről megállapodást, továbbá utónevéről, ha a szülők kérik a gyermek utónevét a magyar írásmódnak megfelelően anyakönyvezni.
4. A szülők magyar - a gyermek születésének idejében érvényes - személyi iratai (személyi igazolvány és lakcímkártya vagy útlevél és lakcímkártya) külföldi fél részéről: útlevél
5. Nyilvántartásba vételi adatlap.

Ha valamelyik szülő nem ért, illetve nem beszél magyarul, akkor tolmácsról nekik kell gondoskodniuk (nem szükséges hivatásos tolmács, de a szülők egyenesági hozzátartozója nem lehet). Személyi igazolvány és lakcímkártya bemutatása szükséges.

Ha a szülők tartósan külföldön tartózkodnak a kérelem az ottani magyar külképviseletnél is benyújtható (nem kell fordítást csatolni).

Házasságkötés magyarországi anyakönyvezése

Az eljárást az érintett maga kezdeményezheti, vagy meghatalmazottja útján járhat el.

Az anyakönyvezéshez szükséges: ha a házastársak mindketten magyar állampolgárok

1. mindkét házastárs magyar állampolgárságának hitelt érdemlő igazolása (érvényes személyi igazolvány, érvényes személyazonosító igazolvány, érvényes magyar útlevél, egy évnél nem régebben kiállított állampolgársági bizonyítvány)
2. mindkettőjük 2014. július 1. után kiállított születési anyakönyvi kivonata
3. a házasságot megelőző, elvált családi állapot esetén az előző házasság záradékolt házassági anyakönyvi kivonata, özvegy családi állapot esetén az elhalt házastárs halotti anyakönyvi kivonata
4. a külföldi házassági okirat (vagy annak hitelesített másolata) hiteles magyar fordítással (OFFI Budapest, VI. Bajza u. 52)
5. A házastársak, ha a külföldi okirat nem tartalmazza, házasságban viselt nevét; személyesen, illetve meghatalmazott útján írásban is nyilatkozhatnak. A felek a nyilatkozatokat az anyakönyvvezető, közjegyző, vagy két tanú előtt tehetik meg, a tanúknak személyi igazolvány számát, illetve lakcímét fel kell tüntetni (ez a meghatalmazásokra is érvényes).
6. Abban az esetben, ha a házastársak a házasságban saját nevüket viselik, nyilatkozniuk kell (személyesen, illetve meghatalmazott útján írásban) a születendő gyermekeik családi nevére vonatkozóan. A szülők a nyilatkozatokat az anyakönyvvezető, közjegyző, vagy két tanú előtt tehetik meg, a tanúknak személyi igazolvány számát, illetve lakcímét fel kell tüntetni (ez a meghatalmazásokra is érvényes).
7. Ha az anyakönyveztetést meghatalmazott intézi: eredeti meghatalmazás a házasság hazai anyakönyvezéséhez (a tanúknak személyi igazolvány számát, illetve lakcímét fel kell tüntetni).

Amennyiben valamelyik házastárs nem magyar állampolgár akkor az ő részéről be kell mutatni: érvényes útlevelét vagy személyi igazolványát. A magyar félre a fentebb leírtak vonatkoznak.

Haláleset magyarországi anyakönyvezése

Az eljárást a hozzátartozónak (házastárs, gyermek) kell kezdeményeznie, de eljárhat meghatalmazottja is.

Az anyakönyvezéshez szükséges:

1. az elhalt magyar állampolgárságának hitelt érdemlő igazolása (érvényes személyi igazolvány, érvényes személyazonosító igazolvány, érvényes magyar útlevél, egy évnél nem régebben kiállított állampolgársági bizonyítvány)
2. a külföldi halotti anyakönyvi okirat (vagy ennek hiteles másolata) hiteles magyar fordítással (OFFI Budapest VI. Bajza u. 52)
3. az elhalt születési anyakönyvi kivonata
4. házas családi állapot esetén a házassági anyakönyvi kivonata
5. az elhalt: özvegy, vagy elvált családi állapotát igazoló záradékolt házassági anyakönyvi kivonat.
6. az elhalt érvényes személyazonosító igazolványa, érvényes magyar útlevele, 2001. január 1. után kiállított vezetői engedélye.

Eljárási illetékek, fizetési kötelezettségek

Illetékmentes.

Jogorvoslati lehetőség

Az anyakönyvi eljárásban nincs helye fellebbezésnek.

Vonatkozó jogszabályok

• Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény
• 429/2017. (XII.20.) Korm. rendelet az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól
• Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény

Ügyfél jogai, kötelezettségei

Az ügyfél joga, hogy

• kérelmet nyújtson be,
• kérelmével a tárgyában hozott döntés véglegessé válásáig rendelkezzen, a kérelmet visszavonja,
• ügyében személyesen eljárjon, vagy - ha törvény nem írja elő az ügyfél személyes eljárását - helyette törvényes képviselője, vagy az általa, illetve törvényes képviselője által meghatalmazott személy, továbbá az ügyfél és képviselője együtt járjon el,
• az eljárás bármely szakaszában és annak befejezését követően is betekinthet az eljárás során keletkezett iratba, azokról a jogosult másolatot, kivonatot készíthet vagy – kormányrendeletben meghatározott költségtérítés ellenében – másolatot kérhet,
• az eljárás során bármikor nyilatkozatot, észrevételt tegyen, jegyzőkönyv felvételét kérje,
• bizonyítási eljárást indítványozzon,
• igazolási kérelmet terjesszen elő,
• jogorvoslattal éljen,
• az eljárás során jogairól és kötelezettségeiről tájékoztatást kapjon.

Az ügyfél kötelessége, hogy

• az idézésnek eleget tegyen,
• a hiánypótlási felhívásnak eleget tegyen,
• az eljárás során jóhiszeműen járjon el,
• az eljárás során együttműködjön a hatósággal, a többi résztvevővel.

Szervezeti egység

Élethelyzet