Birtokvédelmi eljárás
A Ptk. szabályai szerint, ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják (tilos önhatalom) birtokvédelem illeti meg.
Akit birtokától megfosztanak, vagy birtoklásában zavarnak, a jegyzőtől 1 (egy) éven belül kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását, vagy a zavarás megszüntetését. A birtokában sértett választhat, hogy a jegyzőhöz vagy a bírósághoz fordul-e védelemért, a bíróság azonban mindenképpen a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt.
Birtokvédelmi eljárás során a jegyző csak a birtoklás ténye alapján dönthet, jogosultságot nem vizsgálhat, az csak a bíróság hatásköre. Amennyiben az ügyben valamely jogkérdés vitás – pl. kinek a tulajdonában áll az ingatlan, érvényes-e egy adott szerződés, megszűnt-e a bérleti jogviszony stb. – kizárólag bíróság jogosult eljárni, ilyen ügyekben a jegyző nem dönthet.
A jegyző a birtokvédelmi határozat meghozatalához a tényállás tisztázása érdekében bizonyítási eljárást folytat le. A jegyző a bizonyítási eljárás során megismert bizonyítékokat szabadon mérlegeli. A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a jegyző valósnak fogadja el. Ez történhet tanúk meghallgatásával, ügyfél nyilatkozatával, helyszíni szemle keretében, illetve iratok, fénykép bemutatásával. A jegyző a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítékokat az eljárási határidő lejártát megelőző ötödik napig fogadja be, ezt követően a bizonyítási eljárást befejezi és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján meghozza a határozatát.
A jegyző határozattal elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértőt a birtoksértő magatartástól eltiltja, ha a kérelemben foglaltakat a megismert bizonyítékok alapján megalapozottnak találta.
A jegyző a kérelmet határozattal elutasítja, ha a kérelemben foglaltakat a megismert bizonyítékok alapján nem találta megalapozottnak.
A jegyzőnek a birtoklás kérdésében hozott határozatát a meghozatalától számított 3 napon belül végre kell hajtani.
Akit birtokától megfosztanak, vagy birtoklásában zavarnak. Az eljárás mindig a kérelmező - bejelentő kérelmére indul, a kérelmező által meghatározott személlyel szemben.
Postai úton – postacím: 1024 Bp., 23. Pf.: 21.
Személyesen a Központi Ügyfélszolgálaton. (1023 Budapest, Margit u. 2-4.)
E-papír útján (Ügyfélkapun keresztül).
E-önkormányzat portálon közzétett elektronikus űrlapok útján: https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap
Kérelemnek – kötelezően - tartalmaznia kell:
- a birtokvédelmet kérő (kérelmező) nevét, lakcímét vagy székhelyét, továbbá aláírását
- az ellenérdekű fél (kérelmezett) nevét, lakcímét vagy székhelyét, akivel szemben a birtokvédelmet kérik
- a jelenlegi, fennálló birtokállapot - birtoksértő helyzet, esemény, cselekmény - leírását, a birtokvitával érintett dolog megjelölését
- az eredeti – a birtoksértést közvetlenül megelőző – birtokállapot leírását
- mikor és hol történt a birtokháborítás, illetve mióta tart
- konkrét megfogalmazása annak, hogy a kérelem mire irányul, mi a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelem
- a birtoksértésre vonatkozó bizonyítékokat (például: fénykép, irat, tanúnyilatkozat stb.) csatolni kell
- amennyiben a kérelmező jogi személy, ill. jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, cégkivonatot, aláírási címpéldányt kell csatolni
- Társasházak esetében a képviseletre jogosult személynek (közös képviselő, IB Elnök) a tisztsége betöltésének igazolására szolgáló, megválasztásáról szóló közgyűlési határozat másolatát, valamint a társasház tulajdonosi közössége által meghozott, a birtokvédelmi eljárás megindításáról szóló közgyűlési határozatot szükséges mellékletként csatolni
- amennyiben meghatalmazott (pl. jogi képviselő) útján jár el, a meghatalmazást csatolni kell
A kérelmet – a mellékleteivel együtt - eggyel több példányban kell benyújtani, mint amennyi féllel szemben a birtokvédelmet kérik.
A birtokvédelmi eljárás illetékmentes.
15 nap, mely nem hosszabbítható meg. A birtokvédelmi eljárást a jegyző 30 napon belül folytatja le, ha az eljárás során tolmács kirendelése válik szükségessé.
A jegyző határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs.
Az a fél, aki a jegyző birtokvédelem kérdésében hozott határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Budapest II. és III. Kerületi Bíróságtól a másik féllel szemben indított perben kérheti a határozat megváltoztatását. A birtokháborítás megszüntetése iránt indított per illetéke 21.000,- Ft. A keresetindításnak a jegyző által hozott határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A bíróság elrendelheti a birtoklás kérdésében a jegyző által hozott határozat végrehajtásának felfüggesztését, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a határozat megváltoztatása várható.
A birtokvédelmi alapeljárásban:
- a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.)
- a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rend.)
- az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény
A birtokvédelmi végrehajtási eljárásban:
- az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
- a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II. 16.) Korm. rendelet
Az ügyfél joga, hogy
- kérelmet nyújtson be,
- kérelmével a tárgyában hozott döntés véglegessé válásáig rendelkezzen, a kérelmet visszavonja,
- ügyében személyesen eljárjon, vagy - ha törvény nem írja elő az ügyfél személyes eljárását - helyette törvényes képviselője, vagy az általa, illetve törvényes képviselője által meghatalmazott személy, továbbá az ügyfél és képviselője együtt járjon el,
- az eljárás bármely szakaszában és annak befejezését követően is betekinthet az eljárás során keletkezett iratba, azokról a jogosult másolatot, kivonatot készíthet vagy – kormányrendeletben meghatározott költségtérítés ellenében – másolatot kérhet,
- az eljárás során bármikor nyilatkozatot, észrevételt tegyen, jegyzőkönyv felvételét kérje,
- igazolási kérelmet terjesszen elő, (a végrehajtási eljárás során),
- jogorvoslattal éljen,
- az eljárás során jogairól és kötelezettségeiről tájékoztatást kapjon.
Az ügyfél kötelessége, hogy
- az idézésnek eleget tegyen, (a végrehajtási eljárás során),
- az eljárás során jóhiszeműen járjon el,
- az eljárás során együttműködjön a hatósággal, a többi résztvevővel.
Címlap