A 2014. február 18. napjától a jegyzők által ellátandó feladatokat az alábbiakban foglaljuk össze.

A jegyző hatásköre ellenőrizni, hogy a társasház alapító okirata, szervezeti-működési szabályzata és azok módosítása megfelel-e a jogszabályoknak; a közgyűlési határozatok megfelelnek-e a jogszabályoknak, valamint az előbb említettek szerinti alapító okiratnak és szervezeti-működési szabályzatnak; továbbá, hogy a társasház a közgyűlési határozatokban foglaltak szerint működik-e. A jogszabályoknak való megfelelőségét kizárólag formai és alaki szempontból vizsgálja a jegyző, vagyis a társasházak magánautonómiáját nem vonja és nem is vonhatja el.

Fontos kiemelni, hogy a jegyző magát a Társasházat és nem a közös képviselőt ellenőrzi: nem felettes szerve a közös képviselőknek, így munkájuk megítélése sem képezheti feladatát. Amennyiben a tulajdonostársak nem elégedettek a közös képviselő munkájával, úgy a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (továbbiakban: Törvény) 28. § (1) bekezdés d) pontja alapján jogosultak őt leváltani.

Szükséges azt is tisztázni, hogy mire nem terjed ki a jegyző hatásköre:

- amennyiben bírósági, hatósági eljárás keretében tisztázható vagy dönthető el a probléma vagy esetleg már folyamatban is van a fenti eljárások egyike, úgy a tárgykör vonatkozásában törvényességi felügyeleti eljárás nem indítható;

- a jegyző társasházak feletti törvényességi felügyeletének eljárási szabályairól szóló 155/2015. (VI.25.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 5. §-a értelmében az eljárás nem irányulhat a társasház működésének gazdaságossági vagy célszerűségi szempontból való ellenőrzésére.

A bejelentés beérkezését követő 5 munkanapon belül a jegyző az eljárásból történő kizárását köteles kérni Budapest Főváros Kormányhivatalától, amennyiben az érintett társasházban az Önkormányzatnak tulajdonjoga van és kizárását kérheti, ha egyéb okból nem várható el tőle az ügy tárgyilagos megítélése.

Az eljárás megindítását követően a jegyző a Társasház közös képviselőjével tartja a kapcsolatot, a bejelentőt ezután csak az eljárás lezárásáról vagy megszüntetéséről kell értesíteni.

A jegyző eljárása során alkalmazható jogi eszközök az alábbiak:

A jegyző az ellenőrzés során dokumentumok rendelkezésre bocsátására kötelezheti a közös képviselőt, illetve az intézőbizottságot, valamint azokat helyszíni ellenőrzés keretében is megvizsgálhatja. Amennyiben az ellenőrzés, dokumentumok vizsgálata során a jegyző azt állapítja meg, hogy a társasház törvényes működését sértő körülmény nem áll fenn, úgy az eljárást felhívás kibocsátása nélkül lezárja, amennyiben viszont nem a jogszabályoknak megfelelő működést állapít meg, a törvényesség helyreállítása érdekében a társasházzal szemben felhívással élhet.

Ha a társasház a felhívásban foglaltakat határidőben teljesíti, a jegyző az eljárást megszünteti, eredménytelenség esetén pedig bírósághoz fordulhat.

A felhívás teljesítésére 60 napot biztosít a jogszabály a társasház számára, ezen határidő lejártától számított 30 napos határidőn belül fordulhat a jegyző a bírósághoz. A jogszabály nem teszi kötelezővé a jegyző számára a bírósághoz fordulást, így minden esetben egyedi mérlegelést igényel ennek eldöntése. Ha a jegyző úgy dönt, hogy bírósághoz fordul, akkor a bíróság semmisítheti meg a közgyűlés jogsértő határozatát, illetve a működés törvényességének helyreállítása érdekében összehívhatja a közgyűlést (vagy erre a jegyzőt, illetve a számvizsgáló bizottságot feljogosíthatja).

Ha a társasház működése törvényességének helyreállítása a közös képviselő, illetve az intézőbizottság jogsértő magatartása miatt nem valósítható meg, a bíróság a közös képviselőt, illetve az intézőbizottság elnökét és tagjait bírság megfizetésére kötelezheti, melynek akkor van helye, ha a jegyző keresete erre is kiterjedt és a pert a közös képviselővel, illetve az intézőbizottsággal szemben is megindította. A bíróság a társasház képviseletére hivatalból rendel ki ügygondnokot, ha a közös képviselő, illetve az intézőbizottság és az általuk a perben képviselt társasház között érdekellentét áll fenn.