Kút vízjogi engedélyezési eljárás
A kutak létesítésével, átalakításával, üzemeltetésével és fennmaradásával, valamint megszüntetésével kapcsolatos hatósági ügyek intézését és ehhez kapcsolódóan a szükséges vízjogi engedély megadását – a jegyző hatáskörében eljárva – a Hatósági Igazgatóság Környezetvédelmi Osztálya végzi.
Abban az esetben, ha a vízkivételt biztosító kút vízjogi engedély nélkül került megépítésre, vagy attól eltérően került megvalósításra, fennmaradási engedélyt kell kérni. Tekintettel arra, hogy a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény nem tesz különbséget a vízkivételt biztosító kutak között, így ezek utólagos engedélyezésének hatásköre megoszlik a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörrel rendelkező jegyző, illetve a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező fővárosi, és a kijelölt megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok között.
A kérelem benyújtható a Budapest II. Kerületi Polgármesteri Hivatal Központi Ügyfélszolgálatán, annak nyitvatartási rendje szerint. (1023 Budapest, Margit utca 2-4.).
Postai úton az alábbi címre küldhető: Budapest 23, Pf.: 21. 1277.
A kutak vízjogi engedéllyel kapcsolatos kérelem benyújtásakor csatolni kell:
- a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII.23.) KvVM rendelet 13. §-ban leírtak szerinti, a képesítést igazoló okirat másolatát;
- a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet 2. melléklet II. fejezetének 6.7. pontja szerinti fényképfelvételt a kútról és környezetéről (vízjogi üzemeltetési és fennmaradási engedélyezési eljárás esetén).
- amennyiben a kérelmező nem tulajdonosa az ingatlannak, vagy a kérelmező tulajdonoson túl további tulajdonosa is van az ingatlannak, amely területén áll a kút, akkor a tulajdonos(ok) hivatalos meghatalmazása.
Kutak vízjogi engedélyezési eljárása ILLETÉKMENTES.
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) 50. § alapján az ügyintézési határidő: teljes eljárásban 60 nap, sommás eljárásban 8 nap.
A határidőbe nem számít bele az eljárás felfüggesztésének időtartama.
Az Ákr. 116. § (1) bek. alapján: Az ügyfél, vagy akire a döntés rendelkezést tartalmaz, az elsőfokú döntés ellen akkor fellebbezhet, ha azt törvény kifejezetten megengedi.
(2) Fellebbezésnek van helye, ha a határozatot
- a) a képviselő testület kivételével - helyi önkormányzat szerve, vagy
- b) rendvédelmi szerv helyi szerve hozta.
(3) Abban az ügyben, amelyben a határozat az (1) vagy (2) bekezdés alapján fellebbezéssel támadható, az önálló jogorvoslattal támadható végzés ellen fellebbezésnek van helye.
(4) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt esetekben sincs helye fellebbezésnek
- a) ha az elsőfokú döntést - a központi hivatal kivételével - központi államigazgatási szerv vezetője hozta,
- b) ha a képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott döntést,
- c)a másodfokú hatóság által hozott önálló jogorvoslattal támadható végzés esetén,
- d) ha nincs kijelölt másodfokú hatóság,
- e) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított ügyben,
- f) ha a hatósági szerződés alapján végrehajtást rendeltek el.
(5) A (2) bekezdésben foglalt esetekben sincs helye fellebbezésnek, ha törvény a fellebbezést kizárja.
Az Ákr. 118. § (3) bekezdése szerint, „A fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül az azt meghozó hatóságnál lehet előterjeszteni.”
- 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról;
- 41/2017. (XII.29.) BM rendelet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról;
- 101/2007. (XII.23.) KvVM rendelet a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és vízkútfúrás szakmai követelményeiről;
- 147/2010. (IV.29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról;
- 223/2014. (IX.4.) Korm. rendelet a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről;
- 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról
Ügyfél joga, hogy:
- kérelmet nyújtson be,
- kérelmét a döntésig módosítsa, visszavonja,
- önmaga helyett megbízottja járjon el,
- saját ügye irataiba betekintsen,
- nyilatkozatot tegyen, jegyzőkönyv felvételét kérje,
- meghallgatást, bizonyítékok beszerzését kérje,
- igazolási kérelmet terjesszen elő,
- jogorvoslattal éljen,
- végrehajtással szemben kifogást terjesszen elő.
Ügyfél kötelezettsége:
- idézésnek eleget tenni,
- hiánypótlásnak eleget tenni,
- illetéket megfizetni,
- többletköltséget megtéríteni,
- jóhiszeműen közreműködni.
Címlap
